Klónok arca – Az alsóörsi Nyárfás ABC

Régi idők vizein IV.

Egyetlen szezon, - 1978 nyara-, elég volt annak felismerésére, hogy egy hatalmas kemping a Balaton partján rengeteg éhes szájat és folyamatos vásárlási szándékot is jelent. A Veszprém megyei Tanács 1978. szeptember 6-án megbízta hát a Kereskedelmi Tervező Vállalatot (KERTI), hogy az éppen átadott autós strand mellé első ütemben egy ábécét és egy bisztrót, második ütemben pedig egyéb árusító pavilonokat tervezzen. Az azonos génállománnyal rendelkező épületklónok, melyek Balaton-szerte, sőt országszerte ma is megtalálhatóak, hozták a tökéletes balatoni nyár életérzést. A képeslapos állvánnyal kitámasztott boltajtó mellé rögtön odaképzelhetjük a pecsenyesütőt, az ajándék-bazár üzletet, trafikot, kölcsönzőt és a tej-kenyér szekciót is.

A Balaton északi partján, Alsóörsön, az egykori autós strand, később Európa, ma Pelso kemping felé vezető úton, de még a Samantha Fox utca előtt áll egy ábécé, ami maga a velünk élő retró. A Lechner Tudásközpont tervtárában őrzött 1979-es terveken az élelmiszerbolt mellett a balatoni nyarak jól ismert kellékei, pecsenyesütő, tejbolt, bazáros és dohánybolt is láthatóak.

Lapostetős ábécé a hetvenes évekből, Élelmiszer feliratú neoncsővel. Az üvegfelületek acélkeretben, az ajtó kötelezően nyikorog minden nyitáskor. Mindannyiunk életében van egy ilyen bolt, egymás ikertestvérei ezek, olyanok, mintha mindig is ott lettek volna. A kemping, vagyis valaha autós strand mellett álló kereskedelmi létesítmények, közöttük az élelmiszerbolt építésének története minden hasonló ábécé genezise is.

„Nekem a Balaton…”

A Balaton északi partján Almáditól Ábrahámhegyig a hegyek lába és a tópart közötti két kilométernyi lankát Cholnoky Jenő, jeles geográfusunk, már 1929-ben balatoni riviéraként emlegette. Ebben a régióban található Alsóörs is, amely komoly szerephez jutott a szocializmus idején, mikor a tó már nem csak a körüllakókat és a kiváltságosokat, hanem a dolgozó nép pihenését is szolgálta.

A víkendezni, vagy nyaralni érkező tömegek számára minden évben egyre több és több férőhelyet, ellátásukra egyre több kiszolgáló egységet kellett létrehozni. Rengeteg üdülő, szálló, kemping és egyéb part menti létesítmény épült ebben az időben rohanva a megállíthatatlanul növekvő igények után. A Dunántúli napló 1978 júniusában arról tudósított, hogy Alsóörsön felavatták a Balaton első nagy autós strandját, ami ma már értelmezhetetlen fogalom. Aki azt hiszi, hogy egy autós strandon a partig le lehet menni kocsival, az rossz nyomon jár. Akkor azért volt ez szenzáció, mert óriási, 400 férőhelyes parkolóval rendelkezett volt, vagyis kifejezetten az autóval érkezőket várta. Ez volt a strand nagy extrája, amellyel tehermentesítette a főszezonban az akkori felkapottabb és vendégfogadásra felkészült, de már borzasztóan zsúfolt Csopakot, Füredet, Almádit és Alsóörs másik strandját.

A parton nyaraló tömeg enni kívánt, ehhez gyorsan elérhető, olcsó élelmiszer-beszerző helyekre volt szükség. A megvalósítás első lépéseként 1978 novemberében összeült a KERTI, a Veszprém megyei Tanács és a Vendéglátóipari Vállalat a balatonfüredi és az alsóörsi üdülőhelyre objektumok kiviteli terveiről beszéljenek és megkössék a tervezési szerződést. A megbízás keretében a KERTI-nek a balatonfüredi Kisfaludy strandnál ugyanekkor tervezett abc-áruház és bisztróépület terveit kellett az adott helyszínre alkalmazni, azaz egyszerre több klón is épült egy terv alapján. A beruházáshoz a balatonfüredi létesítményekkel azonosan 7,5M ft állt rendelkezésre, a program szállítását 1979. január 31-re, míg a kiviteli terveket 1979. március 31-re kérték.

A majdani ábécét üzemeltető PANNONKER vállalat néhány héttel később, 1978 decemberében elküldte a tervezett élelmiszerbolt gépi berendezéseinek listáját, melyen mai szemmel nézve igen szerény módon mindössze öt hűtő, egy kávéfőző és két pénztárgép szerepelt. Még karácsony előtt lezajlott a helyszíni bejárás az illetékes szervek részvételével, melynek során az építkezés minden engedélyt megkapott. Az építési hatóság üzemeltetési, illetve élet- és vagyonvédelmi biztonsági okokból még egy-egy telefonkészülék betervezését is előírta, ami akkoriban nem járt minden épülethez automatikusan.

A ma is működő, Nyárfás ABC néven ismert boltba egy önkiszolgáló rendszerű hagyományos csemegepult, valamint külső eladóhelyek, zöldség-gyümölcs és presszórész került: kávéval, üdítővel és jégkrémmel. Húsárusítást nem terveztek, ki áll neki sütni-főzni egy balatoni kempingben? Üvegvisszaváltást viszont igen, az iménti logika fordítottja mentén, inni előbb fog bárki, mint hűtőt keresgélni a tarjának. Gondoltak az idénymunkásokra is, a göngyölegtároló mellett a nem helyi illetőségű munkaerő számára két-három fekhelyet is beterveztek a raktár és irodahelyiségekben. Ezek eleve így: szállás és raktározási, illetve irodai funkciókra igazítva, vegyes rendeltetéssel kerültek pauszpapírra.

Tessék, fogyasszanak!

A bisztró kialakításánál a külső fedett rész szolgált a fogyasztásra, az épület belső részein előkészítő, konyha, mosogatóhely, raktár, iroda és vizesblokk szerepelt a terveken. Sör, bor, ásványvíz és a kor üdítői alkották az italrepertoárt, az ételeket pedig a kevés Michelin-csillaggal, ám annál erősebb gyorsfagyasztott készétel profillal dolgozó Gasztrofól biztosította a II. osztálybesorolású vendéglátóipari egységben.

A választék szűk, de megbízható volt, egészségességre egyáltalán nem, tartalmasságra már inkább törekedett. Naponta kétféle átlagos és egy extrább levest, halászlevet, gulyást, vagy babgulyást főztek. Kétféle készételt kínáltak, háromféle körettel és két fajta savanyúsággal. A levesek, köretek, készételek porból, konzervből, és a már említett gyorsfagyasztott termékekből készültek futószalagon. A hidegételeket a helyszínen készítették elő hentesáruból a virsli, sült kolbász, hurka, sült hal szintén csak fagyasztottból készült. A nehéz falatok lefojtására cukrászkészítmények, krémek, fagylalt és az elmaradhatatlan presszókávé szolgáltak. 6-8 főnyi munkaerővel számoltak, nemek szerint elosztva 2 férfira és 4-6 nőre volt szükség a szezonban. Az azóta is működő alapkoncepció és a hozzá tartozó algoritmus negyven év elteltével, 2017-ben is számos helyen felismerhető a Balaton partján.

A virslit, rántott szeletet, vagy kovászos uborkával körített sült kolbászt nem az épületekben, hanem a pavilonok között esztétikusan kialakított, tereprendezett területen fogyaszthatták el a kedves vendégek az előtetős pultkiszolgálást követően. Ugyanezen a módon vásárolhatták meg az úszógumit, matracot, tejet és kenyeret, valamint a Néplapot és a Szimfóniát is.

A pavilonokat az 1979-ben kezdődő gyorsított hálózatfejlesztési program keretében húzták fel. Az előtető nélkül 150-170 m2 bruttó alapterületű építmények könnyűszerkezetes építési móddal készültek, kéregpanel körítőfallal és előregyártott alaptestekből álló alapozással. A paneleket a kiskunlacházi ÉGSZÖV gyártotta, az acélszerkezetet a budapesti Szentendrei útról szállították a helyszínre. A kazettás fa álmennyezet fénycsöves világítással, az acélszerkezetű nyílászárók, homlokzati reklámvilágítás és a lapostető láttán Lenke néni is megnyalta volna mind a tíz ujját.

A kivitelezés 1979 februárjában kezdődött, a beruházó szezonnyitási átadást igényelt, június 30-ig. A kereskedelmi létesítmények átadásának pontos időpontjáról a Tudásközpont tervei már nem beszélnek, de annyi bizonyos, hogy minden egyes létesítmény megtalálta célközönségét és maximális kihasználtsággal üzemelt a nyári szezonokban.

Forrás:

Cholnoky Jenő 1929: Magyarország Földrajza

Műleírás Kereskedelmi tervező Vállalat 1979. Alsóörsi autós strand kereskedelmi létesítményei /Lechner Tudásközpont tervtára

Dunántúli Napló 1978. június 20.

PELSO Camping – Alsóörs

Képek forrása: Fortepan, Pesti Monika

Tervek forrása: Lechner Tudásközpont